Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Dinoszaurusz linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Mégsem - Több [4. oldal]
részletek »

Dinoszaurusz képes leírás: Mégsem - Több [4. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: dinoszaurusz.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
Mégsem aludtak téli álmot a Déli-sark dinói

Mégsem aludtak téli álmot a Déli-sark dinói

Egy amerikai kutató szerint az Antarktisz sötétben élő, kutya nagyságú dinoszauruszainak csontszerkezete ugyanolyan, mint a világ más tájain talált őshüllőké, így az életmódjuk sem térhetett el fajtársaikétól. A dinoszauruszok csontjai gyakran tartalmaznak növekedési gyűrűket, pontosabban vonalakat, amiket a paleontológus szakma LAG-nek (Lines of Arrested Growth) nevez. Ezeket a lassú és gyors növekedési periódusok hozzák létre, így számos dinokutató a növekedési gyűrűk segítségével számítja ki az őshüllők korát. Holly Woodward, a Montanai Állami Egyetem doktoranduszhallgatójának kutatás így ellentmond annak a 13 évvel ezelőtti vizsgálatnak, mely szerint az Antarktisz dinoszauruszainak némelyike a sötét hónapokat téli álomba merülve vészelte át, míg mások egész évben aktívak voltak. Az életmódbeli különbségre az 1998-as tanulmány szerzői (két ausztrál és egy dél-afrikai kutató) szerint az évgyűrűk megléte vagy hiánya alapján lehet következtetni, írja az EurekAlert...

Megvan a leghosszabb szarvú dinoszaurusz

Megvan a leghosszabb szarvú dinoszaurusz

Megtalálták az eddig ismert leghosszabb szarvú dinoszauruszt. Amerikai paleontológusok pénteki bejelentése szerint a Coahuilaceratops magnacuerna névre keresztelt állat több mint 180 centiméter magas volt, a szemei fölött pedig két, tekintélyes méretű, egyenként mintegy 122 centiméter hosszú szarv nőtt. A rinocérosz-méretű növényevő állat a tudósok szerint nagyjából 72 millió évvel ezelőtt élt. A paleontológusok a faj rögtön két egyedét, egy kifejlett és egy fejlődő állat csontvázát ásták ki a mexikói Coahuilában. A lelet szerint a felnőtt állat csaknem hét méter hosszú és majdnem két méter magas volt, súlya pedig elérte a 4,5 tonnát. 'Nagyon keveset tudunk a mexikói dinoszauruszokról, és ez a mostani lelet nagy mértékben hozzájárul a késő krétakorban Mexikóban élő állatokról szóló tudásunkhoz'- mondta Mark Loewen, az ásatás vezetője, a Utah Museum Természettudományos részlegének paleontológusa...

Menekülő lábnyomok

Menekülő lábnyomok

Több mint háromezer dinoszaurusz lábnyomot fedeztek fel Kínában - jelentette az Új Kína hírügynökség vasárnap. A feltételezések szerint menekültek valami elől, mert a nyomok csak egy irányba mutatnak. Olvasson tovább. A szakértők szerint nagyjából 100 millió évesek lehetnek azok a lábnyomok, amelyeket három hónapnyi munkával tártak föl Kína keleti részén. A nyomok 10 és 80 centiméter közöttiek, és legalább hat különböző fajta dinoszaurusztól származnak, köztük a rettegett tirannoszaurusz rextől. A kutatásban részvevő egyik tudós szerint minden lábnyom egy irányba mutat. Wang Hai-dzsun szerint ez egyaránt utalhat vándorlásra, és növényevő dinoszauruszok pánikszerű menekülésére is a ragadozók elől...

Dinoszaurusz magazin hírek
Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között
Pulyka méretű dinoszaurusz járta a... Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére - írta a The Daily Mail című...
A növényevőnek tartott dinoszauruszok olykor állatokat is ettek
A növényevőnek tartott dinoszauruszok... A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok...
A krokodilokéhoz hasonló járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának
A krokodilokéhoz hasonló járása volt a... A mai krokodilokéhoz és aligátorokéhoz hasonló fizikai tulajdonságai és járása...
Milyen régi a legősibb lelet?

Milyen régi a legősibb lelet?

A legrégebbi dinoszaurusz-maradványokat ásták ki Madagaszkáron, amelyek a korai triászból, mintegy 230 millió évvel ezelőttről származhatnak. A két dinoszaurusz az eddigi megállapítások szerint a Prosauropodák közé tartozott: ezek kis fejű, hosszú nyakú, növényevő dinoszauruszok voltak, amelyek két vagy négy lábon jártak. A két borjú méretű állatnak az alsó és a felső állkapcsa került elő. A kutatók a maradvány korát a fogak és a közelben talált egyéb állatmaradványok (köztük egy emlősszerű őshüllő, amely közvetlenül a dinoszauruszok fénykora előtt élt) vizsgálata alapján határolták be. A kutatók szerint a maradványok 'igen jó állapotúak'. Ezek az állatok az evolúció fontos szakaszában éltek, akkor, amikor a dinoszauruszok növény- és húsevő válfajai szétváltak, s ez aztán 160 millió éven át segítette fennmaradásukat. Más források szerinr azonban 'csak' 190 millió éves a legrégebbi dínó...

Néhány dinoszaurusz túlélte a meteoritbecsapódást?

Néhány dinoszaurusz túlélte a meteoritbecsapódást?

Lehet, hogy nem a sokat emlegetett meteoritbecsapódás miatt haltak ki a dinoszauruszok. Egy kínai kutató szerint a dinoszauruszok még több százezer évig éltek a becsapódás után, legalábbis Kína egyes részein. Számos paleontológus vallja azt a nézetet, hogy a dinoszauruszok egy nagy meteorit becsapódása következtében haltak ki mintegy 65 millió évvel ezelőtt, a kréta és a harmadidőszak határán. A becsapódás miatt óriási mennyiségű por és kőzettörmelék került a légkörbe, ami 'elhomályosította' a napot, és a kialakuló hideg éghajlat az evolúciós süllyesztőbe taszította a dinoszauruszokat. A becsapódás egyik legfontosabb bizonyítékaként szokták emlegetni a kritikus rétegekben több helyen is észlelt irídiumdúsulást, ami gyakori alkotóelem a meteoritokban is. A becsapódás helyeként a mexikói Yucatán-félsziget óriási krátere a fő gyanúsított. Mások viszont úgy vélik, hogy a dínók már évmilliókkal a feltételezett becsapódás előtt hanyatlóban voltak. A kihalás másik leggyakrabban emlegetett oka lehetett az a kiterjedt vulkánkitörés-sorozat, ami ártalmas gázokat juttatott a levegőbe, és India nagy részét beborította lávafolyásokkal. A vulkánkitörések szintén lehetnek az irídiumdúsulás forrásai...

Óriási dinó-evő krokodilok a krétából

Óriási dinó-evő krokodilok a krétából

Sziklakeménységűre szilárdult ürüléknyomok és furcsán átharapott csontok segítenek a valaha élt legnagyobb krokodilok egyikének azonosításában - jelentették be a kutatók. A bizonyítékok arra mutatnak, hogy a limuzin-hosszúságú Deinosuchus - a szörnyűséges krokodil - valószínűleg a sekély vizekben portyázott, és saját méretével megegyező nagyságú dinoszauruszokra vadászott. A paleontológusok a napokban jelentették be kutatásaik eredményét, miután a mintegy 79 millió éves megkövült ürülékdarabokat, a koprolithokat kielemezték. A lelet nagy valószínűséggel az első ismert állati ürülék, amely a Deinosuchustól származik. A felfedezés lehetővé teszi, hogy bepillantást nyerjünk az Egyesült Államok és Mexikó területén valaha élt óriás krokodilok életébe. Az elmúlt években a Georgia folyó mellett fellelt ürülékmaradványban homokot és kagylófosszíliákat is találtak, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a krokodil kedvelte a tölcsértorkolatokat, ahol valószínűleg tengeri teknősökkel táplálkozott. Samantha Harrel, a georgiai Colombus Egyetem végzős hallgatója március 17-én publikálta kutatásának eredményeit, amely szerint a georgiai Deinosuchus nagy valószínűséggel csúcsragadozó volt ebben a régióban...

Oviraptoridae

Oviraptoridae

Az Oviraptoridae a madárszerű maniraptora dinoszauruszok egyik családja. Jelenleg Mongóliából és Kínából ismert, de létezik egy publikálatlan, montanai beszámoló is. Ezek az állatok kisméretűek, többnyire 2 méter hosszúságúak voltak. Az első igazi oviraptoridák a késő kréta korban, a cenoman korszakban jelentek meg, bár a lehetséges oviraptorida, a Microvenator a kora kréta kor apti korszakából ismert. A család a maastrichti korszak végén kihalt. A csoport legjellemzőbb tulajdonsága a koponya felépítése. Az oviraptoridák rövid pofával és nagyon mély állkapoccsal rendelkeztek. Egyes nemeknél (Oviraptor, Citipati, Rinchenia) a koponyatető középvonalán a kazuáréhoz hasonló fejdísz helyezkedett el. A további megkülönböztető jellemzők közé tartozik az állkapcson levő koponyaablakba (fenestrae) illeszkedő csonttüske, az igen magasan és az orrésztől távol elhelyezkedő orrlyukak, a szemek között levő rendkívül vékony csontos rúd és a nagymértékben pneumatizált (légvezetékkel ellátott) koponyacsontok. A rokonságukba tartozó caenagnathidákhoz hasonlóan az állcsontjaik fogak helyett csak két kis, a felső állcsontról kiálló csontos kinövést tartalmaztak...

Páncélos dinoszaurusz Iharkúton

Páncélos dinoszaurusz Iharkúton

Újra kell gondolni az Európa gerincesősállat-földrajzával kapcsolatos eddigi ismereteket - derül ki egy magyarországi ásatás eredményeit ismertető, két napja megjelent Nature-cikkből. A cikk egyik szerzője Ősi Attila, az Mta-Mtm Paleontológiai Kutatócsoport tagja, aki a bakonyi Iharkúton egy új, 85 millió éves dinoszauruszfaj maradványaira bukkant. Másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm súlyú növényevő, kis szarvval és jellegzetes, papagájcsőrszerű szájjal - így nézhetett ki ez az egykor élt dinoszaurusz, amelynek maradványait tegnap mutatták be a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az Ajkaceratops kozmai névre keresztelt állat az egyetlen hazai, de leletgazdagsága miatt világszerte egyre ismertebb dinoszaurusz-lelőhelyről, a Veszprém megyei Iharkútról került elő tavaly nyáron. Erről a lényről számolt be a Nature - a cikket Ősi Attila brit és amerikai szerzőtársaival közösen írta a különleges bakonyi Ajkaceratops maradványairól. A világ egyik legjelentősebb tudományos folyóiratában utoljára 35 éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató - akkor Kretzoi Miklós - tollából. A mostani felfedezés jelentősége az akkori rudabányai lelethez mérhető. (Az új dinoszauruszfaj nevében szereplő kozmai szó egy ajkai nyugdíjas geológusra, Kozma Károlyra utal. Ő segítette Ősi Attila kutatásait)...

Ritka páncélos-dinoszaurusz koponyatöredék

Ritka páncélos-dinoszaurusz koponyatöredék

Ritka dinoszaurusz koponyatöredékét fedezte fel egy amatőr amerikai paleontológus Colorado állam nyugati részén: az őshüllő a feltételezések szerint az Ankylosauridae, azaz a páncélos őshüllők családjába tartozott. Az Ankylosauridae családba tartozó dinoszauruszok 125 millió évvel ezelőtt jelentek meg, benépesítve Észak-Amerikát, Európát és Kelet-Ázsiát. 65 millió évvel ezelőtt, a nagy kréta-tercier kihalási esemény során tűntek el a Föld színéről. Öt méter hosszú nehézkés, lapos testüket felül kis csontlemezkékből álló mozaikpáncél fedte. Az idetartozó állatok négy lábon jártak, hosszú farkuk végén csonttöviseket viseltek. A szintén 'páncélozott' fej fogatlan csőrben végződött, bár a száj két szélén, mélyen az állkapocsba ágyazva azért voltak apró fogak. Páncéljukat gyakran erős csonttüskék egészítették ki, egyes fejlett fajoknak még a szemhéja is páncélozott volt. A koponyatöredék egy 45 kilogrammos kőtömbbe van beágyazódva, a szikladarabot tízórás kitartó munkával vésték ki - olvasható a Discovery Channel hírei között. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban az Ankylosauridae családba tartozó dinoszaurusz koponyatöredékéről van szó, ez lesz az első ilyen jellegű lelet. 'Sehol a világon nincs ilyen koponya' - hangsúlyozta az egyedülálló leletet felfedező Kent Hups amatőr paleontológus, aki 16 éve folytat kutatásokat a térségben...

Hirdetés
Sauropodák

Sauropodák

A Sauropodák a hüllőmedencéjű dinoszauruszok egyik fajtája, melybe a nagytermetű növényevők tartoznak. A jura időszak elején jelentek meg és a krétakor végéig fennmaradtak. A Sauropodák a valaha élt legnagyobb állatok voltak. Kinézetük nem volt annyira változatos, mint a többi fajé: hatalmas oszlopszerű lábak; hosszú nyak; kicsi fej és ostorszerű farok, jellemezte őket. Hosszuk 5-6 métertől a 30-40 méterig terjed, magasságuk elérte a 15 métert. Apró ceruzaszerű fogaik voltak melyekkel a különféle növények leveleit tudták lefejteni. Nagy csordákban vándoroltak hogy jobban megtudják védeni magukat a ragadozóktól. Tojásaikat nem gondozták hanem magukra hagyták, a kikelő fiatal egyedek később csatlakozhattak a csordához...

Sokszög alakzatok egy megkövesedett bőrön

Sokszög alakzatok egy megkövesedett bőrön

Egy Dél-Koreában kiásott, új típusú dinoszaurusz bőr segíthet elválasztani az igazi dinoszaurusz bőröket a kőzetek ilyen jellegzetességeitől. Dél-Korea kréta kori Haman-formációjából két fosszilis dinoszaurusz bőr került elő, melyek egy teljesen új típusú bőrtextúrát is felölelnek. Ezzel egyidejűleg olyan üledékek típusára bukkantak, melyeknek nincs közük a dinoszauruszokhoz, de mégis nagyon hasonlítanak a bőrfosszíliákra. Az új bőrtextúra olyan, mintha a hüllőpikkelyek lenyomatán belül mikro-poligonok lennének - mondja a dél-koreai kutató, aki a vizsgálatot a Journal of Asian Earth Sciences szeptemberi számában publikálja majd. A Haman-formácóban fellelt lelethez hasonló jellegzetességekkel rendelkező megkövesedett bőrt hadrosaurus vagy szauropoda dinoszauruszokénak szokták interpretálni - mondja In Sung Paik, geológus professzor, a vizsgálat vezető kutatója. A mikro-poligonok kifejlesztése új jellegzetesség a dinoszaurusz bőröknél, és első alkalommal dokumentált. Ugyanezen kőzetformációkban, ugyanezen dinoszaurusz-fajok nyomait is megtalálták, mely megerősítheti a kapcsolatot. Spencer Lucas, új-mexikói paleontológus szerint, a dél-koreai kutatók felvételei alapján tényleg úgy tűnik, kacsacsőrű dinoszaurusz bőrére bukkantak...

Stegosaurus

Stegosaurus

A Stegosaurus (nevének jelentése: 'Fedeles gyík') a madármedencéjű páncélos dinoszauruszok egyik neme, amely a késő jura kor késő kimmeridgei és kora tithon alkorszakai idején élt, mintegy 150-145 millió évvel ezelőtt, a mai Észak-Amerika nyugati részén. 2006-ban egy portugáliai Stegosaurus példányról számoltak be, ami azt igazolja, hogy Európában is jelen volt. Egyedi lemezei és faroktüskéi miatt a Stegosaurus az egyik legkönnyebben felismerhető dinoszaurusz, a Tyrannosaurus, a Triceratops és az Apatosaurus mellett. A Morrison-formáció felső részén legalább három faját azonosították, és körülbelül 80 példány maradványait fedezték fel. Egykori élőhelyén olyan óriás sauropodák is gyakoriak, mint a Diplodocus, a Camarasaurus és az Apatosaurus. A Stegosaurus nagy, nehéz felépítésű, négy lábon járó növényevő volt, sajátos és különös testtartással, melynél a hát nagymértékben meghajlott a rövid mellső lábak miatt, a fej alacsonyan, a talaj közelében, a merev farok pedig a levegőben helyezkedett el. A lemezekkel és tüskékkel kapcsolatban számos elképzelés született...

Szenzációs magyar lelet

Szenzációs magyar lelet

Szenzációs lelet került elő az egyetlen magyarországi dinoszaurusz-lelőhelyről, a bakonyi Iharkútról, ahol egy új faj, egy 85 millió éves ceratopsia maradványait találták. A magyar felfedezést a legrangosabb természettudományos szaklap, a Nature legújabb száma közli. 'A tudomány számára egy új fajról van szó. A dinoszaurusz maradványait a tavaly nyári ásatásokon találtuk meg, amikor a koponya elülső része került elő. Azt a csoportot, amelybe tartozik, nagyon leegyszerűsítve papagájcsőrű dinoszauruszoknak is szokás nevezni, pont ez a papagájcsőrszerű rész került elő' - mondta Ősi Attila geológus, paleontológus, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Ismertetése szerint egy növényevő, négy lábon járó, körülbelül 1-1,5 méteres testhosszt elérő, a ceratopsia csoportjába tartozó dinoszauruszról van szó...

Tarkatollú dinoszaurusz

Tarkatollú dinoszaurusz

A Yale Egyetem kutatói mikroszkóp alatt vizsgálták meg a 150 millió éve kihalt Anchiornis huxleyi nevű dinoszaurusz Kínában talált, és különösen jól megőrződött tollas maradványát. Ez a nem madárszerű dinoszaurusz két lábon járt, és négyszárnyú volt: a járásra szolgáló hátsó végtagján is szárnya volt. A tollakban talált mikroszkopikus szemcsékről először azt hitték, hogy baktériumok maradványai, de madártollakkal összehasonlítva rájöttek, hogy ezek melanoszómák, tehát melanint, festékanyagot tartalmazó, színt adó sejtszervecskék. 29 toll részletes vizsgálatával és mai madártollakkal való összehasonlításával meg tudták határozni a kihalt állat egykori tollruhájának a színét. Megállapították, hogy az állat szárnyai fekete-fehér mintásak voltak, a fején pedig élénk vörös tarajt hordott.

Tojásokat találtak egy dinoszaurusz-kövületben

Tojásokat találtak egy dinoszaurusz-kövületben

Egy nemzetközi tudóscsoport olyan dinoszaurusz maradványaira bukkant, ami halála előtt két tojást rakott volna. A 65-98 millió évvel ezelőtt élő lényt Kína Jiangxi tartományában fedezték fel, a lelet megerősíti azt a nézetet, mely szerint a madarak a dinoszauruszok leszármazottai. A kövületek nem sok mindenből állnak, csupán egy medencéből és a testüregben elhelyezkedő megkövült tojásokkal, amiken még metalálható héjuk egy része. Tamaki Sato és munkatársai a Science magazinnak elmondták, a dinoszaurusz reprodukciós rendszere mind a primitív hüllőkkel, mind a madarakkal hasonlóságot mutat. Az állat feltehetően a theropodok, azaz a két lábon járó, főként húsevő dinoszauruszok egy alfajának, az oviraptoroszauruszok egy tagja volt, melyre sok tudós a madarak elődjeként tekint. Méretét tekintve három-négy méter hosszú lehetett. A csapat szerint a lény reproduktív rendszere első pillantásra egy krokodiléra emlékeztet abban a tekintetben, hogy két petefészke és két petevezetéke volt, ami a tojást létrehozta, burokba zárta és végül lerakta. Ezzel szemben a modern madaraknak csupán egy petefészke és egy petevezetéke van. Azonban az is bizonyítható, hogy ez a dinoszaurusz nem volt képes egyszerre lerakni az összes tojást, mint ahogy azt a krokodilok teszik, így ebben a tekintetben már a madarakra hasonlít...

Tollak, pihék borította dinoszaurusz

Tollak, pihék borította dinoszaurusz

Régóta dúl a vita, hogy milyen is volt a dinoszauruszok kültakarója, milyen volt a megjelenésük. Sokáig csak arról vitatkoztak a paleontológusok, hogy vastag bőr borította-e őket, vagy páncél, mint a mai krokodilféléket. A leletek ezt nem segítettek eldönteni, mert hatvan-száz millió éves, vagy még öregebb maradványaik csak csontokat tartalmaztak, esetleg tojáshéjat, nemrég pedig belső szerveket. Kínai és egyesült államokbeli paleontológusok most bejelentették, hogy megtalálták az első olyan dinoszaurusz-leletet, amely nemcsak a csontokat tartalmazza, hanem az állat nagyon finom rajzolatú teljes lenyomatát is. Ilyen leletre már régen vártak, hisz teljes lenyomatot ugyanilyen régről halakról és ősmadárról már többet találtak. A lenyomat azonban hatalmas meglepetést hozott: az állat teljes testét tollpihék és primitív tollak borították. A talált dinoszaurusz a velociraptorok kisebb testű rokona, a dromaeoszaurusz nagyon fiatal példánya, olyan fiatal, hogy még aránytalanul nagy a feje, vagyis kölyöknek is fiatal. Tágabb értelemben a két lábon járó, ragadozó fejlett teropodák közé, tehát a Tyrannosaurus rex rokonságába tartozik. A kutatók annyi következtetést már levontak a leletből, hogy a tollak nem a madarak kialakulásával fejlődtek ki, kialakulásuk nem a repülés lehetőségét szolgálta...

Több ezer dinó temetőjére bukkantak

Több ezer dinó temetőjére bukkantak

A világ legnagyobb dinoszaurusztemetőjét tárták fel a kanadai Alberta tartományban: a 3,8 négyzetkilométeres területen őshüllőcsontok ezreit fedezték fel. David Eberth, a Royal Tyrrel Museum paleontológusa szerint a csontok Centausaurus-maradványok - olvasható a Discovery News hírei között. A Centrosaurus, azaz a 'hegyes gyík' olyan növényevő dinoszaurusznem, amely a késő kréta időszakban, körülbelül 75 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerikában. A súlyos testtel és zömök lábakkal rendelkező Centrosaurus 6 méteres testhosszával nem tartozott az igazán nagy dinoszauruszok közé. Neve a nyakfodor szegélyén elhelyezkedő kis szarvakra utal, nem pedig a nagy orrtülökre, amelyet a Centrosaurusok vélhetően a nőstényekért fajtársaikkal vívott csatározásaik során alkalmaztak. A 'hegyes gyík' szemei fölött is egy-egy kisebb szarv helyezkedett el. Erőteljes állkapcsának és rágóizmainak köszönhetően könnyedén megbirkózott a legkeményebb rostos táplálékkal is. Alberta tartományban egyébként már több dinoszaurusz-lelőhelyet is feltártak, de a paleontológusok soha nem tudták megállapítani ennek pontos okát. A szakemberek reményei szerint a legutóbbi felfedezés segítségével majd sikerül tisztázni, hogy milyen földtani körülmények vagy milyen események sorozata 'termelte ki' a fosszíliákat...

Tuti menü