Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Dinoszaurusz linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Eddig - Már [3. oldal]
részletek »

Dinoszaurusz képes leírás: Eddig - Már [3. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: dinoszaurusz.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
Eddig ismeretlen, új fajra bukkantak

Eddig ismeretlen, új fajra bukkantak

Egy eddig ismeretlen ős-szauruszféle koponyáinak fosszíliájára bukkantak német, szlovák és amerikai kutatók a németországi Türingiában zajló ásatásokon - jelentették be a tudósok hétfőn. A mintegy hatszor öt centiméteres fej egy ötven és hetven centi közötti hüllőféléhez tartozhatott, noha az emlősökhöz hasonló jellegzetességei is vannak - mondta Thomas Martens, a kutatás vezetője az ásatások idei munkálatainak befejeztével - írta az MTI.

Egy óriási aszteroida okozta a dinoszauruszok kihalását

Egy óriási aszteroida okozta a dinoszauruszok kihalását

A Földbe becsapódó óriási aszteroida az egyetlen logikus magyarázat a dinoszauruszok 65,5 millió évvel ezelőtti kihalására - jelentette be egy nemzetközi kutatói csoport, amely végkövetkeztetéseit a Science című tudományos folyóirat pénteki számában adta közre. A különböző országokból származó 41 tudós - geológusok, geofizikusok, paleontológusok, éghajlatkutatók - az utóbbi 20 évben gyűjtötte össze a kréta-tercier kihalási eseménnyel (K-T esemény) kapcsolatos bizonyítékokat. A kréta és a harmadidőszak határán a fajoknak több mint a fele eltűnt egy geológiai szemszögből rövid időszak alatt: ez a világ különböző részein található üledékes kőzetekben rendszerint egy vékony vonalként jelenik meg, amelyet K-T határnak neveznek...

Egykarmú dinoszaurusz Kínában

Egykarmú dinoszaurusz Kínában

Az egyik legrégebbi mononykus, azaz 'egykarmú' dinoszaurusz maradványait fedezték fel. A 63 millió évvel ezelőtt élt madárszerű dinoszaurusz a theropodákhoz, azaz a 'szörnylábúak' csoportjához tartozott, maradványait Honan (Henan) tartománybéli Hszihszia (Xixia) megyében fedezték fel a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusai. Hszihszia megyében eddig rengeteg megkövesedett dinoszaurusz-tojásra bukkantak. Itt került elő a Kínában talált dinoszaurusz-tojások fele, és a harmada annak a mennyiségnek, amelyre a világban leltek, ugyanakkor a térségben igen ritkák az őshüllőmaradványok...

Dinoszaurusz magazin hírek
Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között
Pulyka méretű dinoszaurusz járta a... Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére - írta a The Daily Mail című...
A növényevőnek tartott dinoszauruszok olykor állatokat is ettek
A növényevőnek tartott dinoszauruszok... A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok...
A krokodilokéhoz hasonló járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának
A krokodilokéhoz hasonló járása volt a... A mai krokodilokéhoz és aligátorokéhoz hasonló fizikai tulajdonságai és járása...
Évmilliókat letagadhatna az első spanyol dinoszaurusz

Évmilliókat letagadhatna az első spanyol dinoszaurusz

Az Aragóniai Környezettudományi Kutatóintézet paleontológusai kiderítették: az első ismert 'spanyol' dinoszaurusz, a növényevő szauropoda Aragosaurus ischiaticus tizenötmillió évvel fiata- derítették ki i, akik vizsgálataikról a Geological Magazine című folyóiratban számoltak be.

Galléros dinó a Bakonyból

Galléros dinó a Bakonyból

Újra kell gondolniuk az Európa gerinces ősállatföldrajzával kapcsolatos ismereteiket az őslénytannal foglalkozó kutatóknak - derül ki a Nature magazin csütörtöki számában megjelent cikkből, amely egy magyarországi ásatás tudományos eredményeit ismerteti. A cikk egyik szerzője Ősi Attila, aki a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjával a bakonyi Iharkúton egy új, 85 millió éves dinoszaurusz faj maradványaira bukkant. A rangos folyóirat hasábjain utoljára 35 éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából. A mostani felfedezés jelentősége az akkori rudabányai emberős leleteiéhez mérhető. - Másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm súlyú növényevő, kis szarvval és jellegzetes, papagájcsőr-szerű szájjal - röviden így írható le az az egykor élt dinoszaurusz, amely főszereplője lett az utóbbi idők egyik legfontosabb paleontológiai felfedezésének Magyarországon. A tudománytörténetbe Ajkaceratops kozmai néven bekerült állat az egyetlen hazai, de leletgazdagsága miatt világszerte egyre ismertebb dinoszaurusz-lelőhelyről, a Veszprém megyei Iharkútról került elő tavaly nyáron. A bakonyi település használaton kívüli, külszíni bauxitfejtése igazi kincsesbánya a paleontológusok számára...

Gazdag bakonyi lelőhelyek

Gazdag bakonyi lelőhelyek

Néhány dinoszaurusz csak a bakonyi feltárásból ismert, a 85 millió éves iharkúti lelőhely Európában egyedülállónak nevezhető - mondta Ősi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. A Hungarosaurus tormai csak innét ismert a világban, hasonlóképpen az Iharkutosuchus makadii (ez egy kis, növényevő krokodilfaj), továbbá a Bakonydraco galaczi (repülő hüllő) is - mondta a tudományos kutató. 85 millió évvel ezelőtt Európa feltehetően inkább szigetvilág volt, mert akkor a tenger szintje nagy valószínűséggel 200-300 méterrel magasabban volt a mainál, és így a szárazulatok nyilván kisebbek lehettek, kisebb életterei voltak az állatoknak. Ezért a lelőhely is kevesebb. Nyolc évvel ezelőtt bauxitbányászat közben bukkantak rá a Bakonyban, Iharkút térségében a lelőhelyre; először csak néhány tucatnyi csont került elő, ám egyre gazdagabb leletekre bukkantak, és összességében 25 féle, 85 millió évvel ezelőtt élt állat maradványa jutott napvilágra. Ráleltek halakra, hüllőkre, teknősökre és madarakra is, utóbbiak különösen ritkák ebből a korból. Találtak olyan hatalmas - 2-3 méteres - ragadozóhalakat is, amelyek a mai kajmánhalnak, vagy aligátorhalnak a közeli rokonai. Leggyakoribb leletként azonban teknőspáncél került elő...

Gigantikus dinoszaurusz csontjára bukkantak Új-Mexikóban

Gigantikus dinoszaurusz csontjára bukkantak Új-Mexikóban

Észak-Amerika legnagyobb dinoszauruszának hatalmas csontjait tárták fel Új-Mexikóban, a gigantikus növényevő fosszíliáiról az Acta Palaeontologica Polonica legújabb számában jelent meg tanulmány. A Montanai Állami Egyetem (MSU) múzeumának, valamint a Pennsylvaniai Állami Múzeum paleontológusai két gigantikus csigolyát és combcsontot írnak le, amelyeket Új-Mexikóban tártak fel 2003 és 2006 között. A csontok a szauropodákhoz tartozó faj, az Alamosaurus sanjuanensis fosszíliái voltak, amely az Egyesült Államok mai területének délnyugati részén és a mai Mexikó területén élt 69 millió évvel ezelőtt. Más szaurupodákhoz hasonlóan négy lábon járt, hosszú nyakkal és ostorszerű farokkal rendelkezett...

Iguanodon

Iguanodon

Ez a nagyméretű, növényevő dinoszaurusz az ornitophodák közé tartozik. Két lábon is tudott járni, de többnyire inkább négy lábon közlekedett. Nagyon jól ismert ősállat, több lelőhelyről számos csontváz került elő, némelyik szinte hiánytalan állapotban, még az őslénykutatás hajnalában. Ennek köszönhetően a Megalosaurus után az Iguanodon volt a második olyan dinoszaurusz, amely hivatalos nevet kapott...

Inkább dinoszaurusz volt az első madár

Inkább dinoszaurusz volt az első madár

A mintegy 150 millió évvel ezelőtt élt, tollas élőlény, melyet a kutatók az első madárnak tekintenek, nagy valószínűséggel úgy növekedett, mint lassabb ősei, a dinoszauruszok. Mindezt az Archaeopteryxtől kivont, apró csontszelvények új elemzése mutatja, mely a PLoS ONE folyóiratban jelent meg. A vizsgálat kutatói úgy becsülik, 970 napig tartott a kifejlődés a bébi Archaeopteryx-től a kifejlett egyedig. Összehasonlításképpen, a madarak néhány hét alatt elérik a kifejlett testméretet. Azt is megjegyzik, a korai madár sokkal nagyobb volt, mint korábban hitték, talán akkora, mint a varjú, nem pedig akkora, mint a holló. A dinoszauruszok anyagcseréje nagyon különbözött napjaink madaraiétól. Évekig tartott az egyedeknek az ivaréretté válás, és bizonyítékot találtunk ugyanezen rendszerre az Archaeopteryxnél és legközelebbi rokonainál is - mondja Gregory Erickson, a vizsgálat vezető kutatója. A ma élő madarak nagyon gyorsan ivarérettek lesznek, és nagyon gyorsan növekednek. Az olyan állatok, mint az Archaeopteryx, nagyon furcsának festenének a madár megfigyelők számára. Az Archaeopteryxtől és egyéb primitív madaraktól származó, hasonló fosszíliák továbbra is elősegítik azon kép megrajzolását, mely a teropoda dinoszauruszoktól a modern madarakig történő átmentet mutatja mintegy 150 millió évvel ezelőtt...

Hirdetés
Kacsacsőrű dinoszaurusz kiszabadításán dolgoznak

Kacsacsőrű dinoszaurusz kiszabadításán dolgoznak

Két éve dolgoznak amerikai geológusok és paleontológusok Dakota, a mumifikálódott kacsacsőrű dinoszaurusz kiszabadításán - erőfeszítéseiknek hála az ősgyík 75 százalékban már 'kiemelkedett' kősírjából. A dinoszauruszra 2004-ben bukkantak Észak-Dakotában, az őshüllőt bebörtönző kőtömb 4 tonnát nyom - olvasható a Discovery News hírei között. A szakemberek fogászati fúrókkal és egyéb finom szerszámokkal dolgoznak. Sziszifuszi munkájuknak köszönhetően lassacskán láthatóvá válik a dinoszaurusz mumifikálódott bőre, az inak, de a paleontológusok reményei szerint a belső szervei is fennmaradtak. A Dakota névre hallgató őshüllő Edmontosaurus volt. Hatvanötmillió évvel ezelőtt élt azon a területen, ahol jelenleg az észak-dakotai Badlands (erodálódott, agyagos 'vásott föld') vidéke terül el. Senki sem tudja, hogyan pusztult el Dakota, ám a tudósok meggyőződése szerint fiatal egyedről van szó, amelynek testhossza alig érte el a 7,5 métert, súlya viszont 6 tonna körüli volt. Nagy súlya ellenére Dakota a kutatók feltételezése szerint igen gyors volt, sebessége elérte az óránkénti 48 kilométert, vagyis óránkénti 8 kilométerrel nagyobb sebességre volt képes, mint a Tyrannosaurus rex...

Kétméteres szarvú faj maradványait tárták fel

Kétméteres szarvú faj maradványait tárták fel

Az eddigi leghosszabb szarvú dinoszaurusz maradványait tárták fel amerikai paleontológusok Mexikóban, a Coahuila-sivatagban. A utahi Természettudományi Múzeum paleontológusai az úgynevezett Cerro del Pueblo formáció feltárása közben egy 72 millió éves növényevő dinoszaurusz felnőtt, valamint egy fiatal egyedének maradványait tárták fel. A meglehetősen köpcös felnőtt egyed marmagassága 1,8-2 méter volt, hossza elérte a 6,7 métert, testsúlyát 4,5 tonnára becsülik, szemei fölött pedig 1,22 méter hosszú szarvak ékeskedtek. Ezzel a tekintélyes fejdísszel a Coahuilaceratops magnacuerna nevet viselő dinoszaurusz minden idők leghosszabb szarvú állata büszke címet vívta ki. 'Nagyon keveset tudunk a mexikói dinoszauruszokról' - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Mark Loewen, aki szerint ezek a leletek segítenek megismerni, hogy milyen lehetett a térség élővilága a késő krétakorban. Ismertetése szerint amikor dinoszauruszok népesítették be Mexikónak ezt a szegletét, buja növényzetű árapályos folyótorkolat volt a térség, ahol az óceán sós vize keveredett az édesvizű folyók vizével. Az itt feltárt dinoszauruszcsontokat fosszílizálódott tengeri kagylók és csigák borítják, ami arra utal, hogy ezek a lények az óceán partján éltek...

Kínai tollas dinoszauruszok

Kínai tollas dinoszauruszok

A kínai Liaoning tartományban talált két fiatal Similicaudipteryx maradványa arra utal, hogy a korai tollak változatosabbak voltak a maiaknál, de később az evolúció egy részüket kiselejtezte. Az utóbbi években számos tollas dinoszauruszt találtak a különböző jura és alsó-kréta korú kőzetekben, ám az igazán kiváló állapotú leletek ezek között is nagyon ritkák. Még ritkábbak a kültakaró maradványokkal rendelkező fiatal példányok, amelyek alapján következtetni lehetne a korai tollak egyedfejlődés közbeni változására. A Nature legújabb számában kínai szerzők a Liaoning tartományban található, alsó-kréta Yixian Formációból ismertetnek két fiatal theropodát, amelyek lehetővé teszik az ilyen irányú vizsgálatokat. (A theropodák nagy része húsevő volt, két lábon járt, és jelentős részük tollakat is viselt). Mindkét példányra a helyi farmerek bukkantak rá munka közben, majd később a Tianyu Természettudományi Múzeum birtokába kerültek. Mivel a korábbi években számos Kínából származó tollas dinoszaurusz és korai madár leletet manipuláltak a gyűjtők, a paleontológusok alaposan átvizsgálták a maradványokat, hogy megbizonyosodjanak a valódiságukról. Megállapították, hogy bár a példányok összetörtek a kőzetből történő kiszabadítás során, a darabokat korrekt módon, módosítások nélkül ragasztották össze...

Kisbolygó volt a dínók gyilkosa

Kisbolygó volt a dínók gyilkosa

Egy friss tanulmány szerint, amely a különböző tudományterületek utóbbi húsz év alatt elért eredményeit rendszerezte és tekintette át, szinte bizonyos, hogy egy kisbolygó becsapódása okozta a dinoszauruszok kihalását. A 41 szakértő által jegyzett, az utóbbi húsz esztendő eredményein alapuló átfogó tanulmány szerint a körülbelül 65 millió évvel ezelőtt, a kréta és a harmadidőszak határán (KH) bekövetkezett tömeges kihalást, aminek következtében a Földön akkor létezett fajok fele eltűnt, s ami véget vetett a dinoszauruszok 160 millió éves uralmának is, mégis egy aszteroida becsapódása okozta, s nem erőteljes vulkáni tevékenység, ahogyan azt többen is vélik. A domináns fajok nagy részének eltűnése nyitotta meg az utat az addig a dínók árnyékában élő primitív emlősök fejlődése előtt. A paleontológusok, geokémikusok, klímaszakértők, geofizikusok és szedimentológusok (az üledékes kőzetek képződésével foglalkozó geológusok) utóbbi 20 évben publikált eredményeinek Peter Schulte (University of Erlangen) és munkatársai általi áttekintése arra a következtetésre vezetett, hogy a kihalás oka nem lehet más, mint az a körülbelül 15 kilométeres aszteroida, melynek becsapódási helye - az ún. Chicxulub-kráter - a Yucatán-félsziget közelében, a Mexikói-öböl fenekén van...

Letölthető dinoszauruszos színező

Letölthető dinoszauruszos színező

Ha anyuka/apuka vagy, néha jól jön egy kis szusszanás. Imádjuk mind a kicsiket, de napi félóra nekünk is jár. És nem csak akkor, ha szemünkfénye éppen alszik! Ha már akkora a csemete, hogy tud színezni/festeni akkor tudunk Neked segíteni, hogy legyen egy kis szabad időd! De csak egy kicsi. Lent a lap alján feliratkozhatsz levelező listánkra. Minden héten, a feliratkozással azonos napon, pl minden kedden, kapsz egy mailt, melyben színező figurák vannak. Persze csak míg el nem fogynak. A listáról bármikor leiratkozhatsz. Csak egyfajta állatos színezőnk van, Dinós! De abból azért több darab is akad. Ha egy dinót megkaptál és kinyomtatod, csemetéd szívesen kiszínezi, akár Veled, akár nélküled. Lehet zsírkrétázni, festeni. A kész figurákat kartonlapra ragasztani. Lábakat csinálni nekik. Vagy hurkapálcára ragasztani és bábozni. Vagy gyerekszoba falat diszíteni...

Magyar kutató Expedíció

Magyar kutató Expedíció

Talán kevesen gondolnák, hogy létezik, és még kevesebben hinnék el. Pedig már 2001 óta minden nyáron felkerekedik egy kisebb társaság, hogy felverje sátrait a Bakony egy eldugott zugában, és esőben vagy napsütésben ott munkálkodjon a lelőhelyen. Nem is kis területről van szó, és bizony az előkerült ősmaradványok sem akármilyenek. Innen származnak az első dinoszaurusz testfosszíliák a mai Magyarország területéről, korábban ugyanis csak a mecseki dinoszaurusz lábnyomok voltak ismertek. A leletek a késő-krétából származnak, körülbelül 85 millió évesek, mikor még Európa inkább volt szigetvilág, mint nagy kiterjedésű, összefüggő szárazulat. Hazánk területének egy része ebben az időben víz alá került, illetve tengerparti terület volt. A lelőhelyen valaha egy folyó haladt keresztül, s így kiválóan alkalmas volt arra, hogy áradások során gyors betemetődéssel számos csont megmaradhasson, azt pedig napjainkból is jól tudjuk, hogy a folyók környékén igen gazdag az élővilág. Nem volt ez másképp 85 millió éve sem, így az eddig feltárt európai lelőhelyek közül ez az egyik leggazdagabb és legváltozatosabb (eddig 24-féle gerinces került elő), nem beszélve arról, hogy korát tekintve a felső-krétán belül ez az egyik legidősebb is - bár utolsónak lett felfedezve, 2000-ben. A dinoszauruszok közül többen is képviseltetik magukat...

Magyar kutató Expedíció

Magyar kutató Expedíció

Az őslénytan manapság igen sokat népszerűsített területe a mezozoikum (földtörténeti középkor) gerinceseinek kutatása. A világon állítólag a második legismertebb szó a 'dinoszaurusz' (közvetlenül egy népszerű üdítőital márka után...). A dinoszauruszok mellett sok más, a földtörténeti középkorban élt élőlény nevével találkozhatunk ismeretterjesztő filmekben, könyvesboltok polcain, vagy hollywoodi filmekben. A legtöbben a paleontológusokat (az egykori élet kutatóit) vadregényes tájakon, sivatagokban terepjáróval bóklászó kalandornak képzelik el. Kevesen gondolnák, hogy nem kell egzotikus országokba utazni ahhoz, hogy az ember nagyszerű, különleges ősmaradványokra bukkanjon. Hazánk igen gazdag ősmaradványokban. Azonban a mezozoikumból főként tengeri üledékek, így tengeri élőlények fosszíliái ismertek Magyarországról, a mezozoos szárazföldi élővilágnak nagyon kevés nyoma maradt. Így a mai Magyarország területén a mai napig egyedülálló az a lelőhely, mellyel kutatócsoportunk foglalkozik. Ez a honlap a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció hivatalos honlapja. Mit is takar ez a hangzatos elnevezés? E név nem csupán egy gyűjtőexpedíciót, hanem sokkal inkább egy kutatócsoportot takar, mely nemcsak dinoszauruszokkal foglalkozik, hanem a bakonyi késő-kréta szárazföldi gerinces lelőhely élővilágával...

Már a kihalásuk előtt haldokoltak a nagy növényevő dinoszauruszok

Már a kihalásuk előtt haldokoltak a nagy növényevő dinoszauruszok

Az amerikai természettudományi múzeum legújabb kutatásai szerint a dinoszauruszok egy része már kihalófélben volt, amikor 65,5 millió évvel ezelőtt becsapódott a dinoszauruszok kihalását okozó aszteroida. Az új tanulmány szerint a nagy testű növényevők már hanyatlófélben voltak a krétakor utolsó 12 millió évében. A húsevő dinoszauruszok és a kisebb testű növényevők azonban még nem. Kevés kérdést kutattak annyit a paleontológiában, mint a madárszerű dinoszauruszok kihalásának folyamatát. Az bizonyos, hogy nem egyik pillanatról történt az egész, sokkal összetettebb folyamatról beszélünk...

Tuti menü