Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Dinoszaurusz linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Dinoszaurusz képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: dinoszaurusz.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 80 db
140 év múlva Ismerni fogjuk az összes faj 90%-át

140 év múlva Ismerni fogjuk az összes faj 90%-át

Összesen legkevesebb 1850 dinoszaurusz-faj élt a Földön, de eddig közülük csak 527 fajta ismert - írja két amerikai kutató az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) szeptember 12-i számában. Steve Wang, a Swarthmore College (Pennsylvania szövetségi állam) és Peter Dodson, a philadelphiai Pennsylvania Egyetem kutatója olyan statisztikai eljárásra alapozza feltevését, amely a dinoszaurusz-kövületek gyakoriságára támaszkodik, és más területeken már hasznosnak bizonyult. Más módszerekkel eddig arra jutottak, hogy 1200-3400 között lehetett a földön valaha élt dinoszaurusz fajták száma...

A bakonyi lelet sok mindent megváltoztat

A bakonyi lelet sok mindent megváltoztat

Újra kell gondolniuk a paleontológusoknak Európa gerinces őslényföldrajzával kapcsolatos ismereteiket az új magyarországi dinoszaurusz felfedezése nyomán. Az egyetlen hazai dinoszaurusz-lelőhelyről, a Veszprém-megyei Iharkútról 2009 nyarán előkerült 85 millió éves leletről a tekintélyes tudományos folyóiratban, a Nature csütörtöki számában közöltek tanulmányt. Utoljára 35 éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából a Nature-ben, a mostani felfedezés jelentősége az akkori rudabányai emberős-leletekhez mérhető. A másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm testsúlyú, kis szarvval és jellegzetes papagájcsőrszerű szájjal rendelkező növényevő dinoszaurusz a keresztségben az Ajkaceratops kozmai nevet kapta az őshüllő felfedezője, Ősi Attila szülővárosa, valamint Kozma Károly geológus tiszteletére. Mint Pálinkás József, az MTA elnöke rámutatott, Ősi Attilához, az MTA-MTM paleontológiai kutatócsoportja tagjához fűződő leletnek köszönhetően pontosítani lehet a földtörténeti középidő szárazföldi gerinceseinek vándorlásával és elterjedésével kapcsolatos ismereteket...

A dinók 300.000 évvel a meteor-becsapódás után is éltek még

A dinók 300.000 évvel a meteor-becsapódás után is éltek még

Egy tudós azt állítja, hogy a dinoszauruszok egy meteorit-becsapódás következtében haltak ki, azonban nem akkor, amikor az eddigi kutatások állították, hanem 300.000 évvel később. Dr. Gerta Keller, a New Jersey-i Princeton University kutatója szerint a mexikói partoktól nem messze, 65 millió évvel ezelőtt történt Chicxulub-becsapódás önmagában nem eredményezhette a dinoszauruszok kihalását. A hatalmas aszteroida vagy üstökös becsapódása által okozott kráter nyomainak a bizonyítékát már megtalálták a Yucatán-félsziget partjainál, a tenger felszíne alatt...

Dinoszaurusz magazin hírek
Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között
Pulyka méretű dinoszaurusz járta a... Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére - írta a The Daily Mail című...
A növényevőnek tartott dinoszauruszok olykor állatokat is ettek
A növényevőnek tartott dinoszauruszok... A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok...
A krokodilokéhoz hasonló járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának
A krokodilokéhoz hasonló járása volt a... A mai krokodilokéhoz és aligátorokéhoz hasonló fizikai tulajdonságai és járása...
A dinoszauruszok kihalása

A dinoszauruszok kihalása

A lakható bolygók kisebbségben vannak, ahogy a tudósaitok jól tudják. Az olyan lakható bolygók, melyek elegendő ideig képesek az életnek otthont adni, hogy értelmes faj fejlődhessen ki rajtuk, még inkább kisebbségben vannak. A lecsökkentésnek azoknak a katasztrófáknak a száma az oka, melyek a fejlődő élettel történhetnek meg, minduntalan nullára állítva az evolúciós órát. Sokféle katasztrófa létezik, és a hatásuk több magánál a kataklizmánál. Általában a fejlődő élet a legkisebb méretű ellenségei, a mikroorganizmusok csapdájába kerül, melyek szintén folyamatosan fejlődnek. A mikroorganizmusok rugalmasabbak, mint a nagyobb állatok, és nagyobb a mobilitásuk, mint a növényeknek. Ha az eredeti gazdájuk már nem használható fel, képesek gazdát cserélni. Kevesebb tényező befolyásolja létüket. Amíg egy nagyobb állatnak szüksége van levegőre vagy vízre, ritkább esetben mindkettőre; méregtől mentes, elegendő mennyiségű táplálékot kell találnia és elfogyasztania, hogy testét életben tartsa, társat kell találnia, majd azután kihordania és felnevelnie utódait; a mikroorganizmusoknak könnyebb dolguk van mindenfelé...

A Dinoszauruszok kora

A Dinoszauruszok kora

Az utolsó dinoszauruszok vagy 65 millió évvel ezelőtt tűntek el a Föld színéről, de addig 160 millió éven áturalkodtak bolygónkon. Honnan származhattak ezek az óriási hüllők? Hogyan festhettek a valóságban, és miért pusztultak ki? A dinoszauruszok (sárkánygyíkok) tudományos tanulmányozása a kövületes maradványokon (fosszíliákon)alapszik, vagyis az egykori élolények kőzetekben fennmaradt ősmaradványain. A paleontológusok (az őslénytan kutatói) részletesen feltérképezték a dinoszauruszok eredetét, testfelépítését, élőhelyeit, szaporodását és hajdani elterjedtségét a világban. A megkövült dinoszauruszcsontok apró szabálytalanságaiból a szakértők következtetni tudnak ezeknek az állatoknak az izomzatára is. Egyes csontokból még az is kiderül, hogy milyen betegségeik lehettek. Ha egy szakértő jól megnéz egy 200 millió éves dinoszaurusz koponyát, meglehetősen pontos elképzelést alkothat a koponya egykori tulajdonosának agyáról és táplálkozási szokásairól. A kis dinoszauruszok életéről a megkövült tojások alapján alkothatunk fogalmat. Vannak azonban olyan kérdések is, amelyekkel a szakértők nehezebben birkóznak meg: nem tudjuk például, hogy volt-e a dinoszauruszoknak szőrzetük, s hogy milyen volt a bőrük színe.

A dinoszauruszok rejtélyes kihalásáról

A dinoszauruszok rejtélyes kihalásáról

A földtörténet kihalt élőlényei közül minden bizonnyal a dinoszauruszok tettek szert legnagyobb hírnévre. A kréta időszak végén kipusztult óriáshüllők napjainkra képregények és játékfilmek hősei lettek. De mik is voltak valójában a dinoszauruszok, és mi okozhatta eltűnésüket?! A dinoszauruszok, vagyis szó szerint: a rettegett gyíkok' az óidőt záró perm időszakban jelentek meg a Földön, és utána mintegy 140 millió évig uralták bolygónkat. E rettegett gyíkok' számtalan, egymástól jelentősen különböző csoportból álltak. Az óriáshüllő név sem illik mindegyikükre. Igaz, közéjük tartoztak a földtörténet leghatalmasabb élőlényei, az akár 80 tonnát is elérő brontoszauruszok, de akadtak köztük csupán kutya nagyságúak is. Voltak közöttük ragadozók, mint a türannoszaurusz, és növényevők, mint a sztegoszaurusz, repülő hüllők, mint a pteroszaurusz, és vízi életmódot folytatók, mint az ichtioszaurusz...

A méretkülönbség okozta a dinoszauruszok kihalását?

A méretkülönbség okozta a dinoszauruszok kihalását?

Kis tojások, apró újszülöttek, hatalmas szülők: valószínűleg a felnőtt és a fiatal állatok közti hatalmas méretkülönbség okozta a dinoszauruszok kihalását. Bár a kérdésre, hogy egy meteorit-becsapódás következtésben miért haltak ki a dinoszauruszok, míg az emlősök túlélték a katasztrófát, még nem született meg az egyértelmű válasz, a témát illetően új ismeretekkel szolgált Marcus Clauss és Daryl Codron, a Zürichi Egyetem két tudósa és kutatócsapatuk. Összefoglaló tanulmányukat a Biology Letters című brit szaklapban mutatták be...

A termálforrások dinoszaurusz-inkubátorok voltak

A termálforrások dinoszaurusz-inkubátorok voltak

A kréta időszakban, mintegy százmillió évvel ezelőtt a mai Argentína észak-nyugati részében, a Sanagasta-völgyben termálforrások és gejzírek sokasága tört a felszínre. A barátságtalan vidék első látásra aligha tűnik a legmegfelelőbb helynek a családalapításra, ám ebben a térségben 80 fészekaljnyi dinoszaurusztojásra bukkantak a kutatók: egy-egy fészekben 10-12 tojás sorakozott. S ami még furcsább, mindegyik dinoszauruszfészek körülbelül 3 méteres távolságra volt egy egykori gejzírtől vagy termálforrástól - olvasható a Discovery News hírei között. A jelek szerint az őshüllők nemcsak hogy nem igyekeztek kicsinyeiket távol tartani a majdnem forrásban lévő víztől, hanem egyenesen keresték azok 'társaságát'. A termálforrások segítségével biztosították a megfelelő hőmérsékletet arra az 1-2 hónapra, amíg a kis dinoszauruszok kikeltek a tojásból. Gerald Grellet-Tinner, a chicagói FIeld Múzeum paleontológusa és Lucas Fiorelli argentin őslénykutató, akik tanulmányukat a Nature Communications folyóiratban tették közre, még nem tudták megállapítani, hogy mely őshüllő gondoskodott ily módon a kicsinyeiről. A környéken nem találtak ugyanis olyan dinoszauruszfosszíliákat, amelyek a fészkekhez köthetők lettek volna...

A Triceratops és a Torosaurus mégis két különböző dinoszaurusz vo

A Triceratops és a Torosaurus mégis két különböző dinoszaurusz vo

Nagyon korai ősgyík: a Coelophysis az egyik legelső a dinoszauruszok között. Ez a viszonylag kis méretű, kétlábú ragadozó még a triász korban cserkészte be áldozatait. Jellemzője a hattyúszerűen S alakba hajlított nyak...

Hirdetés
Ajkaceratops: magyar dinoszaurusz a Bakonyból a Nature-be

Ajkaceratops: magyar dinoszaurusz a Bakonyból a Nature-be

Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk. Mint arról szerdán már röviden beszámoltunk, Ősi Attila és kollégái egy új dinoszauruszfaj, az Ajkaceratops kozmai felfedezéséről közöltek cikket a Nature 2010. május 27-ei számában. A leletek a Bakonyban található iharkúti lelőhely felső-kréta rétegeiből kerültek elő, és pénteken mutatták be őket a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az [origo] a fiatal paleontológust kérdezte a felfedezésről...

Akarsz saját T-Rexet a nappalidba?

Akarsz saját T-Rexet a nappalidba?

A Tirannoszaurusz Rex, melyet még októberben bocsájtottak árverésre Las Vegasban most 'végre' elkelt, igaz nem tudni ki is vette meg végül. Ő Samson a mára fennmaradt harmadik legteljesebb csontvázú dinoszaurusz lelet. Samson a T-Rex: Samson 66 millió évvel ezelőtt élhetett, 22 éve fedezték fel Dél Dakotában és 170 épségben lévő csontjával, - ami kicsit több, mint az összes csontjának a fele -, mára a harmadik legteljesebb csontváz a 110 év alatt feltárt 46 T-Rex lelet közül. A most elárverezett példány előtt már szintén szerepeltek többé-kevésbé egyben maradt dinó csontvázak az aukciós listákon. A Sue névre hallgató Tirannoszaurusz Rex a Chicago Field Museum tulajdonába került több, mint 8 millió dollárért. Az októberi árverésen Samson 'nem hozta' a várt értékét, így maradt az eredeti tulajdonosnál. Tom Lindgren, aki felügyelte a Bonhams &utterfields aukciós ház keretein belül lezajlott aukciót elmondta, hogy a lelet értéke olyan 2 és 8 millió dollár közé esik, de esélyesnek tartotta, hogy több, mint 10 millió dollárért keljen el...

Allosaurus

Allosaurus

Az Allosaurus (jelentése 'különös gyík') egy nagy méretű theropoda dinoszaurusznem, amely főként a jura időszakban, mintegy 155-145 millió évvel ezelőtt élt a mai Észak-Amerika területén. Az első, egyértelműen ehhez a nemhez tartozó maradványokról Othniel Charles Marsh készített leírást, 1877-ben. Mint az első jól ismert theropoda dinoszauruszt, régóta figyelemmel kísérik az őslénykutatás körein kívül is, és több játékfilm illetve dokumentumfilm is foglalkozott vele. Az Allosaurus két lábon járó húsevő volt, nagyméretű koponyával, melyben tucatnyi éles fog helyezkedett el. A testhossza körülbelül 8,5 méter volt, de a töredékes maradványok alapján elképzelhető, hogy voltak 12 méteres példányok is. Aránylag nagy és erőteljes hátsó lábakkal és háromujjú mellső lábakkal rendelkezett, a testét pedig hosszú és nehéz farka tartotta egyensúlyban. Allosauridaként, a Carnosauria theropodák egy csoportjaként osztályozták. A nem taxonómiája bonyolult, legismertebb fajának neve A. fragilis, de emellett számos tisztázatlan érvényességű fajt is ide sorolnak be. Maradványainak többsége az észak-amerikai Morrison-formációból került elő, de ismertek portugál és feltételezhetően hozzá tartozó tanzániai leletek is...

Anchiornis: a négyszárnyú dinoszaurusz

Anchiornis: a négyszárnyú dinoszaurusz

Egy kivételesen épen maradt őshüllő maradványait tárták fel Kínában, amely valószínüleg mind a négy lábán kiterjedt tollruhát viselt. Az Anchiornis huxleyi így a jelenleg ismert legősibb tollas dinoszaurusz, előkerülésével pedig az evolúció számos kérdésére ad választ. Kínai kutatók a Nature magazin hasábjain most megjelent írásukban nem kevesebbet állítanak, minthogy megtalálták minden madarak anyját. Az Anchiornis huxleyi névre keresztelt faj ugyanis nagyjából 164-158 millió éve élhetett, testét kiterjedt tollruházat borította, felépítése pedig jól mutatja a madarak testalkata felé mutató evolúciós utat. Az Anchiornis korántsem az egyetlen tollas hüllő a középidőből, azonban kétség kívül a legidősebb. A híres Archaeopteryx is csak nagyjából 150-145 millió éve szelte az eget, vagy legalábbis aktívan próbálkozott vele, ugyanis testfelépítése kora ellenére meglepően hasonlít a mai madarakéra, tollainak lenyomata pedig remekül fennmaradt az utókornak. Kevésbé tudott, de sok más dínó is viselt tollakat, például a Jurassic park című filmből ismert velociraptor is. Bár a hüllőt a filmvásznon csupaszon ábrázolták, számos lelet bizonyítja, hogy gazdag tollruhában vadászhatott annak idején (és némileg kisebb is volt mint ahogy Spielberg megálmodta)...

Apatoszaurusz

Apatoszaurusz

Az apatoszaurusz nem volt a leghosszabb valamennyi dinoszaurusz között, de lényegesen nehezebb volt, mint sok közvetlen rokona. Óriási kövérkés teste négy vastag, pillérszerű, az elefántokéhoz hasonló lábon nyugodott. Több tonnás testéhez viszonyítva apró feje volt. Kifejezetten hosszú farka is volt, amely ostorszerűen végződött.

Archaeopteryx

Archaeopteryx

Archaeopteryx (Ógörög nyelven: arkhaiosz, vagyis ősi és pteryx, azaz toll vagy szárny) az eddig ismert legkorábbi és legprimitívebb madár. Német neve, amely az angolszász országokban is elterjedt, Urvogel, vagyis eredeti madár, első madár. Abban az időben, amikor az Archaeopteryx élt, Európa még trópusi éghajlatú szigetív volt, sekély, meleg tengerektől övezve. Az Archaeopteryxnek voltak szárnyai és tollai, amelyek hasonlóvá tették a mai madarakhoz, ugyanakkor fogai voltak és olyan csontváza, amely még Theropoda dinoszaurusz ősei jellegzetességeit őrizték. Méretben és külsőben a mai szarkára hasonlíthatott. Széles, lekerekített végű szárnyaik voltak és hosszú farkuk. Legfeljebb fél méteres hosszúságúra nőhettek. A tollak a mai madarak repüléshez használt tollára hasonlítanak és ennek alapján repülhettek és melegvérűek lehettek. Egyébként hüllőszerűek voltak, állkapcsukban éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek. E keveredés miatt az Archaeopteryx az evolúcióról szóló vita egyik leggyakrabban felmerülő témájává vált...

Atlanti-óceánt átszelő dinoszauruszok?

Atlanti-óceánt átszelő dinoszauruszok?

Portugál paleontológusok az Allosaurus fragilis tucatnyi kövületét találták meg Andresben. Korábban Észak-Amerikában bukkantak rá ugyanerre a fajtára, így a leletek pontosabb magyarázatot adhatnak arra, hogyan és mikor alakult ki az óceán, amely elválasztja Európát és Amerikát. Ez a dinoszaurusz-fajta a Felső Jura korszakában élt 148-155 millió évvel ezelőtt. A 12 méter hosszúságot és egy tonnás súlyt elérő félelmetes ragadozó megtámadta még kisebb társait is - írta az El País című spanyol napilap. Az Atlanti-óceán 210 millió évvel ezelőtt kezdett formálódni, először déli irányból hasítva ketté a Földet, de a Felső Jurában, 160-140 millió évvel ezelőtt Észak-Amerika és Európa különválási folyamata még nem fejeződött be. A két zóna között létezett egy nagy kiterjedésű mocsaras terület, amelyen az állatok át tudtak kelni. Mivel a kutatók között még vita folyik arról, hogy abban az időben milyen fokon állt a két kontinens különválása és milyen mély volt a víz, a portugáliai Allosaurus segíthet a tisztázásban...

Brachiosaurus

Brachiosaurus

A Brachiosaurus egy sauropoda dinoszaurusz, tehát négy lábon járó növényevő lény volt. Mellső lábaik jóval hosszabbak voltak a hátsóknál, nyakuk pedig rendkívül hosszú volt, tehát az állat a mai zsiráfokhoz hasonló testfelépítésű lehetett. A koponyáján látványos taréjt viselt. Szájában lapátszerű fogak voltak, amelyek a páfrányok, cikászok leveleinek letépésére szolgáltak. A Brachiosaurus a jura és a kréta kor határán élt és olyan dinoszauruszok kortársa volt, mint a Stegosaurus, az Apatosaurus, a Diplodocus és az Allosaurus...

Tuti menü