Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Leletek képes leírás - Dinoszaurusz.tlap.hu
részletek »

Leletek - Dinoszaurusz.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: dinoszaurusz.tlap.hu » Leletek
Keresés
Találatok száma - 20 db
Ajkaceratops: magyar dinoszaurusz a Bakonyból a Nature-be

Ajkaceratops: magyar dinoszaurusz a Bakonyból a Nature-be

Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk. Mint arról szerdán már röviden beszámoltunk, Ősi Attila és kollégái egy új dinoszauruszfaj, az Ajkaceratops kozmai felfedezéséről közöltek cikket a Nature 2010. május 27-ei számában. A leletek a Bakonyban található iharkúti lelőhely felső-kréta rétegeiből kerültek elő, és pénteken mutatták be őket a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az [origo] a fiatal paleontológust kérdezte a felfedezésről...

Dinoszaurusz-múmiára bukkantak

Dinoszaurusz-múmiára bukkantak

Nagyrészt sértetlen állapotban lévő dinoszaurusz-múmiát ástak ki Észak-Dakotában. Idáig a dinoszauruszokra vonatkozó tudásunk csont- és fogmaradványokra épült, a mostani leletnél viszont még az állat bőre is megőrződött, igaz (csak) megkövült formában. A 67 millió éves, Dakota névre keresztelt dinoszaurusz szöveteinek jó része - így például a bőre is - épen maradt, így vizsgálata hatalmas mértékben bővíti a dinókkal kapcsolatos ismereteinket. Idáig a dinoszauruszokra vonatkozó szinte minden tudásunk csont- és fogmaradványokra épült, mivel ezek a szövetek elég tartósak ahhoz, hogy fosszilizálódjanak. A korábbi ősmaradványok zömével ellentétben Dakota szinte sértetlenül vészelte át az évmilliókat, bőre és inai is fosszilizálódtak (tehát a szó szoros értelmében nem igazi múmia, hiszen lágy szövetei is megkövültek). A hihetetlenül részletgazdag lelet lehetővé teszi a tudósok számára, hogy rekonstruálják a főbb izmok méreteit számos testrésszel egyetemben. Így hozzájuthatunk egy háromdimenziós dinoszaurusz eddig soha nem látott pontos képéhez...

Eddig ismeretlen, új fajra bukkantak

Eddig ismeretlen, új fajra bukkantak

Egy eddig ismeretlen ős-szauruszféle koponyáinak fosszíliájára bukkantak német, szlovák és amerikai kutatók a németországi Türingiában zajló ásatásokon - jelentették be a tudósok hétfőn. A mintegy hatszor öt centiméteres fej egy ötven és hetven centi közötti hüllőféléhez tartozhatott, noha az emlősökhöz hasonló jellegzetességei is vannak - mondta Thomas Martens, a kutatás vezetője az ásatások idei munkálatainak befejeztével - írta az MTI.

Dinoszaurusz magazin hírek
Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között
Pulyka méretű dinoszaurusz járta a... Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére - írta a The Daily Mail című...
A növényevőnek tartott dinoszauruszok olykor állatokat is ettek
A növényevőnek tartott dinoszauruszok... A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok...
A krokodilokéhoz hasonló járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának
A krokodilokéhoz hasonló járása volt a... A mai krokodilokéhoz és aligátorokéhoz hasonló fizikai tulajdonságai és járása...
Egykarmú dinoszaurusz Kínában

Egykarmú dinoszaurusz Kínában

Az egyik legrégebbi mononykus, azaz 'egykarmú' dinoszaurusz maradványait fedezték fel. A 63 millió évvel ezelőtt élt madárszerű dinoszaurusz a theropodákhoz, azaz a 'szörnylábúak' csoportjához tartozott, maradványait Honan (Henan) tartománybéli Hszihszia (Xixia) megyében fedezték fel a Kínai Tudományos Akadémia paleontológusai. Hszihszia megyében eddig rengeteg megkövesedett dinoszaurusz-tojásra bukkantak. Itt került elő a Kínában talált dinoszaurusz-tojások fele, és a harmada annak a mennyiségnek, amelyre a világban leltek, ugyanakkor a térségben igen ritkák az őshüllőmaradványok...

Galléros dinó a Bakonyból

Galléros dinó a Bakonyból

Újra kell gondolniuk az Európa gerinces ősállatföldrajzával kapcsolatos ismereteiket az őslénytannal foglalkozó kutatóknak - derül ki a Nature magazin csütörtöki számában megjelent cikkből, amely egy magyarországi ásatás tudományos eredményeit ismerteti. A cikk egyik szerzője Ősi Attila, aki a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjával a bakonyi Iharkúton egy új, 85 millió éves dinoszaurusz faj maradványaira bukkant. A rangos folyóirat hasábjain utoljára 35 éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából. A mostani felfedezés jelentősége az akkori rudabányai emberős leleteiéhez mérhető. - Másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm súlyú növényevő, kis szarvval és jellegzetes, papagájcsőr-szerű szájjal - röviden így írható le az az egykor élt dinoszaurusz, amely főszereplője lett az utóbbi idők egyik legfontosabb paleontológiai felfedezésének Magyarországon. A tudománytörténetbe Ajkaceratops kozmai néven bekerült állat az egyetlen hazai, de leletgazdagsága miatt világszerte egyre ismertebb dinoszaurusz-lelőhelyről, a Veszprém megyei Iharkútról került elő tavaly nyáron. A bakonyi település használaton kívüli, külszíni bauxitfejtése igazi kincsesbánya a paleontológusok számára...

Gazdag bakonyi lelőhelyek

Gazdag bakonyi lelőhelyek

Néhány dinoszaurusz csak a bakonyi feltárásból ismert, a 85 millió éves iharkúti lelőhely Európában egyedülállónak nevezhető - mondta Ősi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. A Hungarosaurus tormai csak innét ismert a világban, hasonlóképpen az Iharkutosuchus makadii (ez egy kis, növényevő krokodilfaj), továbbá a Bakonydraco galaczi (repülő hüllő) is - mondta a tudományos kutató. 85 millió évvel ezelőtt Európa feltehetően inkább szigetvilág volt, mert akkor a tenger szintje nagy valószínűséggel 200-300 méterrel magasabban volt a mainál, és így a szárazulatok nyilván kisebbek lehettek, kisebb életterei voltak az állatoknak. Ezért a lelőhely is kevesebb. Nyolc évvel ezelőtt bauxitbányászat közben bukkantak rá a Bakonyban, Iharkút térségében a lelőhelyre; először csak néhány tucatnyi csont került elő, ám egyre gazdagabb leletekre bukkantak, és összességében 25 féle, 85 millió évvel ezelőtt élt állat maradványa jutott napvilágra. Ráleltek halakra, hüllőkre, teknősökre és madarakra is, utóbbiak különösen ritkák ebből a korból. Találtak olyan hatalmas - 2-3 méteres - ragadozóhalakat is, amelyek a mai kajmánhalnak, vagy aligátorhalnak a közeli rokonai. Leggyakoribb leletként azonban teknőspáncél került elő...

Gigantikus dinoszaurusz csontjára bukkantak Új-Mexikóban

Gigantikus dinoszaurusz csontjára bukkantak Új-Mexikóban

Észak-Amerika legnagyobb dinoszauruszának hatalmas csontjait tárták fel Új-Mexikóban, a gigantikus növényevő fosszíliáiról az Acta Palaeontologica Polonica legújabb számában jelent meg tanulmány. A Montanai Állami Egyetem (MSU) múzeumának, valamint a Pennsylvaniai Állami Múzeum paleontológusai két gigantikus csigolyát és combcsontot írnak le, amelyeket Új-Mexikóban tártak fel 2003 és 2006 között. A csontok a szauropodákhoz tartozó faj, az Alamosaurus sanjuanensis fosszíliái voltak, amely az Egyesült Államok mai területének délnyugati részén és a mai Mexikó területén élt 69 millió évvel ezelőtt. Más szaurupodákhoz hasonlóan négy lábon járt, hosszú nyakkal és ostorszerű farokkal rendelkezett...

Kétméteres szarvú faj maradványait tárták fel

Kétméteres szarvú faj maradványait tárták fel

Az eddigi leghosszabb szarvú dinoszaurusz maradványait tárták fel amerikai paleontológusok Mexikóban, a Coahuila-sivatagban. A utahi Természettudományi Múzeum paleontológusai az úgynevezett Cerro del Pueblo formáció feltárása közben egy 72 millió éves növényevő dinoszaurusz felnőtt, valamint egy fiatal egyedének maradványait tárták fel. A meglehetősen köpcös felnőtt egyed marmagassága 1,8-2 méter volt, hossza elérte a 6,7 métert, testsúlyát 4,5 tonnára becsülik, szemei fölött pedig 1,22 méter hosszú szarvak ékeskedtek. Ezzel a tekintélyes fejdísszel a Coahuilaceratops magnacuerna nevet viselő dinoszaurusz minden idők leghosszabb szarvú állata büszke címet vívta ki. 'Nagyon keveset tudunk a mexikói dinoszauruszokról' - hangsúlyozta a kutatásokat irányító Mark Loewen, aki szerint ezek a leletek segítenek megismerni, hogy milyen lehetett a térség élővilága a késő krétakorban. Ismertetése szerint amikor dinoszauruszok népesítették be Mexikónak ezt a szegletét, buja növényzetű árapályos folyótorkolat volt a térség, ahol az óceán sós vize keveredett az édesvizű folyók vizével. Az itt feltárt dinoszauruszcsontokat fosszílizálódott tengeri kagylók és csigák borítják, ami arra utal, hogy ezek a lények az óceán partján éltek...

Megvan a leghosszabb szarvú dinoszaurusz

Megvan a leghosszabb szarvú dinoszaurusz

Megtalálták az eddig ismert leghosszabb szarvú dinoszauruszt. Amerikai paleontológusok pénteki bejelentése szerint a Coahuilaceratops magnacuerna névre keresztelt állat több mint 180 centiméter magas volt, a szemei fölött pedig két, tekintélyes méretű, egyenként mintegy 122 centiméter hosszú szarv nőtt. A rinocérosz-méretű növényevő állat a tudósok szerint nagyjából 72 millió évvel ezelőtt élt. A paleontológusok a faj rögtön két egyedét, egy kifejlett és egy fejlődő állat csontvázát ásták ki a mexikói Coahuilában. A lelet szerint a felnőtt állat csaknem hét méter hosszú és majdnem két méter magas volt, súlya pedig elérte a 4,5 tonnát. 'Nagyon keveset tudunk a mexikói dinoszauruszokról, és ez a mostani lelet nagy mértékben hozzájárul a késő krétakorban Mexikóban élő állatokról szóló tudásunkhoz'- mondta Mark Loewen, az ásatás vezetője, a Utah Museum Természettudományos részlegének paleontológusa...

Hirdetés
Menekülő lábnyomok

Menekülő lábnyomok

Több mint háromezer dinoszaurusz lábnyomot fedeztek fel Kínában - jelentette az Új Kína hírügynökség vasárnap. A feltételezések szerint menekültek valami elől, mert a nyomok csak egy irányba mutatnak. Olvasson tovább. A szakértők szerint nagyjából 100 millió évesek lehetnek azok a lábnyomok, amelyeket három hónapnyi munkával tártak föl Kína keleti részén. A nyomok 10 és 80 centiméter közöttiek, és legalább hat különböző fajta dinoszaurusztól származnak, köztük a rettegett tirannoszaurusz rextől. A kutatásban részvevő egyik tudós szerint minden lábnyom egy irányba mutat. Wang Hai-dzsun szerint ez egyaránt utalhat vándorlásra, és növényevő dinoszauruszok pánikszerű menekülésére is a ragadozók elől...

Milyen régi a legősibb lelet?

Milyen régi a legősibb lelet?

A legrégebbi dinoszaurusz-maradványokat ásták ki Madagaszkáron, amelyek a korai triászból, mintegy 230 millió évvel ezelőttről származhatnak. A két dinoszaurusz az eddigi megállapítások szerint a Prosauropodák közé tartozott: ezek kis fejű, hosszú nyakú, növényevő dinoszauruszok voltak, amelyek két vagy négy lábon jártak. A két borjú méretű állatnak az alsó és a felső állkapcsa került elő. A kutatók a maradvány korát a fogak és a közelben talált egyéb állatmaradványok (köztük egy emlősszerű őshüllő, amely közvetlenül a dinoszauruszok fénykora előtt élt) vizsgálata alapján határolták be. A kutatók szerint a maradványok 'igen jó állapotúak'. Ezek az állatok az evolúció fontos szakaszában éltek, akkor, amikor a dinoszauruszok növény- és húsevő válfajai szétváltak, s ez aztán 160 millió éven át segítette fennmaradásukat. Más források szerinr azonban 'csak' 190 millió éves a legrégebbi dínó...

Páncélos dinoszaurusz Iharkúton

Páncélos dinoszaurusz Iharkúton

Újra kell gondolni az Európa gerincesősállat-földrajzával kapcsolatos eddigi ismereteket - derül ki egy magyarországi ásatás eredményeit ismertető, két napja megjelent Nature-cikkből. A cikk egyik szerzője Ősi Attila, az Mta-Mtm Paleontológiai Kutatócsoport tagja, aki a bakonyi Iharkúton egy új, 85 millió éves dinoszauruszfaj maradványaira bukkant. Másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm súlyú növényevő, kis szarvval és jellegzetes, papagájcsőrszerű szájjal - így nézhetett ki ez az egykor élt dinoszaurusz, amelynek maradványait tegnap mutatták be a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az Ajkaceratops kozmai névre keresztelt állat az egyetlen hazai, de leletgazdagsága miatt világszerte egyre ismertebb dinoszaurusz-lelőhelyről, a Veszprém megyei Iharkútról került elő tavaly nyáron. Erről a lényről számolt be a Nature - a cikket Ősi Attila brit és amerikai szerzőtársaival közösen írta a különleges bakonyi Ajkaceratops maradványairól. A világ egyik legjelentősebb tudományos folyóiratában utoljára 35 éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató - akkor Kretzoi Miklós - tollából. A mostani felfedezés jelentősége az akkori rudabányai lelethez mérhető. (Az új dinoszauruszfaj nevében szereplő kozmai szó egy ajkai nyugdíjas geológusra, Kozma Károlyra utal. Ő segítette Ősi Attila kutatásait)...

Ritka páncélos-dinoszaurusz koponyatöredék

Ritka páncélos-dinoszaurusz koponyatöredék

Ritka dinoszaurusz koponyatöredékét fedezte fel egy amatőr amerikai paleontológus Colorado állam nyugati részén: az őshüllő a feltételezések szerint az Ankylosauridae, azaz a páncélos őshüllők családjába tartozott. Az Ankylosauridae családba tartozó dinoszauruszok 125 millió évvel ezelőtt jelentek meg, benépesítve Észak-Amerikát, Európát és Kelet-Ázsiát. 65 millió évvel ezelőtt, a nagy kréta-tercier kihalási esemény során tűntek el a Föld színéről. Öt méter hosszú nehézkés, lapos testüket felül kis csontlemezkékből álló mozaikpáncél fedte. Az idetartozó állatok négy lábon jártak, hosszú farkuk végén csonttöviseket viseltek. A szintén 'páncélozott' fej fogatlan csőrben végződött, bár a száj két szélén, mélyen az állkapocsba ágyazva azért voltak apró fogak. Páncéljukat gyakran erős csonttüskék egészítették ki, egyes fejlett fajoknak még a szemhéja is páncélozott volt. A koponyatöredék egy 45 kilogrammos kőtömbbe van beágyazódva, a szikladarabot tízórás kitartó munkával vésték ki - olvasható a Discovery Channel hírei között. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban az Ankylosauridae családba tartozó dinoszaurusz koponyatöredékéről van szó, ez lesz az első ilyen jellegű lelet. 'Sehol a világon nincs ilyen koponya' - hangsúlyozta az egyedülálló leletet felfedező Kent Hups amatőr paleontológus, aki 16 éve folytat kutatásokat a térségben...

Sokszög alakzatok egy megkövesedett bőrön

Sokszög alakzatok egy megkövesedett bőrön

Egy Dél-Koreában kiásott, új típusú dinoszaurusz bőr segíthet elválasztani az igazi dinoszaurusz bőröket a kőzetek ilyen jellegzetességeitől. Dél-Korea kréta kori Haman-formációjából két fosszilis dinoszaurusz bőr került elő, melyek egy teljesen új típusú bőrtextúrát is felölelnek. Ezzel egyidejűleg olyan üledékek típusára bukkantak, melyeknek nincs közük a dinoszauruszokhoz, de mégis nagyon hasonlítanak a bőrfosszíliákra. Az új bőrtextúra olyan, mintha a hüllőpikkelyek lenyomatán belül mikro-poligonok lennének - mondja a dél-koreai kutató, aki a vizsgálatot a Journal of Asian Earth Sciences szeptemberi számában publikálja majd. A Haman-formácóban fellelt lelethez hasonló jellegzetességekkel rendelkező megkövesedett bőrt hadrosaurus vagy szauropoda dinoszauruszokénak szokták interpretálni - mondja In Sung Paik, geológus professzor, a vizsgálat vezető kutatója. A mikro-poligonok kifejlesztése új jellegzetesség a dinoszaurusz bőröknél, és első alkalommal dokumentált. Ugyanezen kőzetformációkban, ugyanezen dinoszaurusz-fajok nyomait is megtalálták, mely megerősítheti a kapcsolatot. Spencer Lucas, új-mexikói paleontológus szerint, a dél-koreai kutatók felvételei alapján tényleg úgy tűnik, kacsacsőrű dinoszaurusz bőrére bukkantak...

Szenzációs magyar lelet

Szenzációs magyar lelet

Szenzációs lelet került elő az egyetlen magyarországi dinoszaurusz-lelőhelyről, a bakonyi Iharkútról, ahol egy új faj, egy 85 millió éves ceratopsia maradványait találták. A magyar felfedezést a legrangosabb természettudományos szaklap, a Nature legújabb száma közli. 'A tudomány számára egy új fajról van szó. A dinoszaurusz maradványait a tavaly nyári ásatásokon találtuk meg, amikor a koponya elülső része került elő. Azt a csoportot, amelybe tartozik, nagyon leegyszerűsítve papagájcsőrű dinoszauruszoknak is szokás nevezni, pont ez a papagájcsőrszerű rész került elő' - mondta Ősi Attila geológus, paleontológus, a bakonyi dinoszaurusz-lelőhely egyik felfedezője, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Természettudományi Múzeum Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Ismertetése szerint egy növényevő, négy lábon járó, körülbelül 1-1,5 méteres testhosszt elérő, a ceratopsia csoportjába tartozó dinoszauruszról van szó...

Több ezer dinó temetőjére bukkantak

Több ezer dinó temetőjére bukkantak

A világ legnagyobb dinoszaurusztemetőjét tárták fel a kanadai Alberta tartományban: a 3,8 négyzetkilométeres területen őshüllőcsontok ezreit fedezték fel. David Eberth, a Royal Tyrrel Museum paleontológusa szerint a csontok Centausaurus-maradványok - olvasható a Discovery News hírei között. A Centrosaurus, azaz a 'hegyes gyík' olyan növényevő dinoszaurusznem, amely a késő kréta időszakban, körülbelül 75 millió évvel ezelőtt élt Észak-Amerikában. A súlyos testtel és zömök lábakkal rendelkező Centrosaurus 6 méteres testhosszával nem tartozott az igazán nagy dinoszauruszok közé. Neve a nyakfodor szegélyén elhelyezkedő kis szarvakra utal, nem pedig a nagy orrtülökre, amelyet a Centrosaurusok vélhetően a nőstényekért fajtársaikkal vívott csatározásaik során alkalmaztak. A 'hegyes gyík' szemei fölött is egy-egy kisebb szarv helyezkedett el. Erőteljes állkapcsának és rágóizmainak köszönhetően könnyedén megbirkózott a legkeményebb rostos táplálékkal is. Alberta tartományban egyébként már több dinoszaurusz-lelőhelyet is feltártak, de a paleontológusok soha nem tudták megállapítani ennek pontos okát. A szakemberek reményei szerint a legutóbbi felfedezés segítségével majd sikerül tisztázni, hogy milyen földtani körülmények vagy milyen események sorozata 'termelte ki' a fosszíliákat...

Több ezer lábnyom Kínában

Több ezer lábnyom Kínában

Több mint háromezer dinoszaurusz lábnyomra bukkantak paleontológusok Kelet-Kínában, egy olyan területen ahol már eddig is számtalan dinoszaurusz fosszília került elő. A feltételezések szerint több mint 100 millió éves lábnyomokat egy három hónapon át tartó ásatás fedezték fel egy vízmosásban Santung (Shandong) tartományban, Csucseng (Zhucheng) városa közelében - jelentette a Xinhua hírügynökség...

Tuti menü